Lassan hagyományosnak mondható a HMSZ találkozó az év elején. Idén a helyszín az AQUAWORLD Budapest volt, de előtte egy szomorú kötelességünknek kellett eleget tennünk. A tavalyi találkozón veszítettük el felejthetetlen Hiller Árpi barátunkat, így nem is volt kérdéses, hogy a mai program a Megyeri temetőnél kezdődött, ahol mind a hat márkaklub képviselői leróhatták kegyeletüket Árpi sírjánál.


Nem voltak itt beszédek, nem voltak megemlékezések. Letettük a virágokat, koszorúkat és pár percre szótlanul körülálltuk a sírt, magunkban felidézve Árpi alakját. Ezt követően 2-re vártak minket az Aquaworld-nél és tudtuk, Árpi sem szeretné, ha egész nap itt szomorkodnánk, hát továbbindultunk.

A csapatok nagyja megérkezett a bejárathoz, a recepción Twister felvette a zöld, belépőül szolgáló karszalagokat és felvilágosított mindenkit: Akin zöld karszalag van, az biztosan a Honda találkozóra jött, csak nekünk van ilyen! Iránymutatására szükség is volt, hiszen bukósisakban hamarabb megismerjük egymást, mint fürdőgatyában! 

Kaptunk egy karórának látszó tárgyat is és az infót: Bent mindent ezzel lehet (kell) fizetni. Gyors átöltözés, az emeleti pihenőn kifeszítettük a CBF molinót, iránymutatásként és máris mehettünk volna fürödni!

Azonban Mi nem olyan családból származunk és úgy gondoltuk, a nagy ijedtségre egy sör semmiképpen nem árthat! Ezért először a büfét támadtuk meg! Mivel előző nap született meg Natan 4. gyermeke, az első körben az Ő karórája volt az ügyeletes! Aztán persze elkezdtünk a vízzel is barátkozni. Érdekes módon a brügölés keveseket vonzott, a csúszdázás annál inkább.

Szinte mindent kipróbáltunk! Hagyma, UFO, Kamikaze, Szivárvány. A legnagyobb siker mégis a Szendvics volt! Ha most valaki hiába kutat emlékei között, bizony ilyen nevű csúszda nem volt! Ugyanis a Szendvics nem csúszda, hanem formáció, a következőképpen:

Indulás: Kétszemélyes csónak, elől Dui, hátul Dodó, START! Sajnos a célegyenes ráfordító kanyarban lecsúsztak az ideális ívről, ezért az érkezés: Alul Dui, rajta Dodó, felül kétszemélyes csónak! Szerencsére a víz tompította a becsapódást!

½ 5-kor megbeszélés szerint összeállt a csapat egy közös fotó erejéig, aztán folytatódott a csúszkálás.


Időnként visszanéztünk a büféhez, ahol csodák-csodája, mindig találtunk ismerőst, valamilyen pohárba kapaszkodva. 6 óra tájt éreztük úgy, eleget játszottunk, barátkoznunk kell a hazamenetel gondolatával. Felöltöztünk, óráinkról leolvasták tartozásainkat és már kint is voltunk.

Elköszönés – mindenki mindenkitől és indultunk haza.

Köszönjük a Honda Hungary-nak, hogy támogatásával segített létrehozni ezt a találkozót.

A mondás szerint: Január, február, itt a nyár!

A Magyar Honda CBF Egyesület nem először vesz részt, ill. kezdeményez jótékonysági akciót. Nem csoda, hogy a Kolontárt ért vörösiszap tragédia után a Mi figyelmünk is arrafelé fordult. Motoros társunk, Köme által felvettük a kapcsolatot a kolontári általános iskola igazgatójával, felajánlva segítségünket. Az igazgatónő válasza mindannyiunkat meglepett, egyben nagy örömöt is okozott. Nem pénzt vagy egyéb javakat kértek, hanem azt üzenték: Ha igazán felejthetetlen élményt kívánunk szerezni a gyerekeknek, vigyük el Őket motorozni! Persze a tanítónénikkel együtt!

A szülői beleegyezés hamarabb megvolt, mint az egyesület válasza. Utassal motorozni mindig nagy felelősség, pláne, ha gyerekekről van szó. Egyesületünk nagy kihívás előtt állt! De meg akartuk csinálni!!!